Mi is voltunk múzeumok éjszakáján. A baj az volt, hogy mivel aznap osztották az érettségit csak a 7:20-as vonattal tudtunk bemenni (még úgy is hogy megúsztuk az undorító nyenyenyanyanya pezsgőzést mosolygást huhuhhogást... fúj phi de gusztustalan, kispolgári nyavalyás gesztus), így a PIM programjai feléről lemaradtunk. (Pedig milyen ütős lett volna a Krusovszky Dénes, Kaukázus párosítás). A lényeget mondjuk láttuk hallottuk, ami az Esterházy Péter - Charlie Parker – Vázsonyi volt, és olyan. Megtekintettük a frissen nyílt Radnóti tárlatot is, az is olyan. Szeretem a PIM kiállításait. A Nemzetiben nem volt semmi, a Szépművészetibe meg közlekedés híján nem jutottunk át. Maradt a gödör, meg egy kúl kis ki nonstop progresszív hajnalig.
Végre láttam egy jó kiállítást a Szépmûvészetiben. Volt fény, nem volt hideg, és nem volt büdös. A Gyönyörû tárlatvezetõnõ pedig tudott beszélni és jókat mondott. A kiálítás megérte a pénzét, meg a hosszú utat. Egy egészen más megvilágítást nyer a Röneszánsz. Tetszik. Elégedett vagyok.
…És akkor megérkeztek az Inkák – Szépművészeti Múzeum
Nem szeretem a Szépművészeti Múzeumot. A kiállítás terme mindig zsúfolt, büdös, és fénytelen. Így volt ez Van Gogh-on is. Most is. Ráadásul a kiállítás maga sem volt egy hatalmas durranás: szinte csak köcsögök voltak, meg edények. És a kiírások mindet szakrális használatúnak minősítettek. Vagyis képzeljük el a társadalmat, ahol semmi más nincs csak hit. Azok az emberek nem ettek, nem ittak semmiből, csak az áldozatok belső szerveit tárolták benne… na neee. Nem szeretem az efféle történelem személetet. Mi van, ha az egyik kancsót azért csinálta valaki, mert szép, vagy jópofa. (volt csomó csomó ilyen,) nem! egyből így istenábrázolás meg úgy istenábrázolás. Végülis mindegy szépen megmaradtak ezek a tárgyak. Érdekes volt, megérte elmenni, de annyira nem tetszett.
Dzsingisz Kán és öröksége - A Tatárjárás Nemzeti Múzeum
Másfél órát álltunk, csak a jegyér, és megint felet a Múzeumba való bejutásért, de nagyon megérte. A Dzsingisz kán kiállítás szép, és összeszedett. Én kellemeset csalódtam a mongol kultúrában. Mindig azt hittem (én kis egyszerű, butaság) hogy ezek a nomád népek primitívek voltak, barbárok, és buták. Hát nem. Gyönyörű eszközeik voltak, kidolgozott holmiik, és roppant fifikásak, hogy akkora birodalmat össze tudtak tartani. Nagyon örülök, hogy eljött velünk Dani barátom, aki elmagyarázta nekünk a dolgokat, Jobb volt mint egy idegen vezető : ) Kösz Dani! (Én végig azt a szobrot akartam látni, amivel reklámozták az egészet, de nem volt kiállítva, am,i bennem nagy hiányérzetet keltett. Később viszont Dani elmodta, hogy azért nem lettuk, mert ilyen szobor nincs is.) A Tatárjárás kiállítás viszont elég egyszerű volt, és az derült ki belőle számomra, hogy a Krisztus előtt 4. századi nomád törzsek fejlettebbek voltak, mint a 13. századi Magyarok. Különben a Tatárjárást egy kis alaksori teremben mutatták be, nem volt egy nagy szám. A Nemzeti Múzeum állandó kiállítására is érdemes lesz majd még egy napot szánni…
Már régóta terveztük a látogatást. Ma végre össze jött! Fantasztikus módon tud ez az ürge festeni. Olyan, mintha bármelyik pillanatban életre kelhetnének az alakjai. És tudnának beszélni, lélegezni, gondolkodni. Tudnak is. Még ha ezt ennek a folyamatnak az ember csak egy kimerevített képkockáját látja is. Nagyon tetszik az ez az ember központú stílus egy egyszerû egyszínû háttér elõtt egy érzelem gazdag figura. (Majd szakmabeli barátaim kisegíthetnek némi szakzsargonnal) A Ludwig Múzeum felszereltségével az a kiállítás egy hatalmas vizuális élmény. A képek oly tökéletesen vannak megvilágítva, mintha a festõ oda készítette volna õket. Ha tehetitek menjetek el. Nem drága: diákkal csak 600 Ft.
Hát nekem is volt részem a híres Van Gogh kiállításban… Sokan vannak, büdös van, nincs fény, alig lehet látni. Nem tudom mitõl félnek? Hogy lenézik a képekrõl a színt? Különben nagyon szépek voltak. Ahhoz hogy láss olyan közel kellett menni, hogy a néni vijjogott hogy nem szabad! Igaza van Van goghot nem látni, hanem érezni kell xD … ha igazán élvezni akarod a kiállítást vedd meg, és nézegesd otthon mert ott bent nem nagyon érdemes, de mégis igen.
"Itt az írás forgassátok" Kiálítás a Nemzeti Múzeumban.
A Nemzeti múzeumban látható a Sárospataki (Oroszországból vissza szerzett )könyveinkbõl egy kiállítás, nagyon érdekes, érdemes megnézni! Félezer éves bibliák, 300 éves daloskönyvek. Ami nekem a legjobban tetszett, az a tördelési technikájuk volt. Minthogy nyomdász gyerek vagyok ezért egybõl „szakmailag” közelítem meg. Nos aki felmegy láthatja, hogy a 400 éves latin nyelvû könyv tördelése nagyon hasonlít egy mai modern kiadványra ugyan úgy két hasába van szedve, sorkizárt, valamit a pontokba szedés is hasonlóan történik: I. Blabla II. Blabal A technika persze sokat változott de a tördelés nem. Majd meg pillantottam egy nagyon vastag könyvet aminek az elõzéke egy írás volt. Apukám aki könyvkötõ is felvilágosított hogy az ómagyar nyelv emlékek is valamikor könyv elõzékként szuperáltak, és onnan kerültek elõ… hát ezt nem tudtam, ezért már érdemes volt felmenni a múzeumba..
/
A Nemzeti múzeumban látható a Sárospataki (Oroszországból vissza szerzett )könyveinkbõl egy kiállítás, nagyon érdekes, érdemes megnézni! Félezer éves bibliák, 300 éves daloskönyvek. Ami nekem a legjobban tetszett, az a tördelési technikájuk volt. Minthogy nyomdász gyerek vagyok ezért egybõl „szakmailag” közelítem meg. Nos aki felmegy láthatja, hogy a 400 éves latin nyelvû könyv tördelése nagyon hasonlít egy mai modern kiadványra ugyan úgy két hasába van szedve, sorkizárt, valamit a pontokba szedés is hasonlóan történik:
