"És ezt nemcsak amiatt írom, mert a Kincs, ami nincs volt az első film a bunyós párostól, amit rongyosra néztem VHS-kazettán. " (Szűcs Gyula in index.hu)
Pedig mennyire, hogy ezért. Én legalábbis. 10 éves koromig évente átlag háromszor biztos láttam. A Nincs kettő...-ről ne is beszéljünk. A Film + nevű csatornán most is naponta adják. Kicsit már közhelynek is tűnnek ezek a filmek (meg azét néha unalmasak is) de lehet hogy egyszer majd a gyerekemmel megfogom nézni őket. Na nem a fent említett VHS-en, aminek a végére a nagynéném férje felvett egy komplett R.E.M koncertet. Szóval én csak a DVD megnézésekkor szembesültem, hogy mégsem talál kincset, aki barátot talál. Ez van. A kölköm már fogja tudni.
Szóval nagyjából egy év után ismét ellátogattam a mozi nevezetű szórakoztatóipari létesítménybe, hogy láthassam az új Tarantinot, a Brad Pittel. Szerintem utóbbitól egy filmet sem láttam, az előzőtől meg csak egyet, de azt ki nem.
Bizarr film ez. Gúny a komolykodó nácik vs. hős tomik típusúakból, melyben a szadizmus mint regiszter abszolút bagatell, és üres póz. Valahol ez groteszk. Két és fél óra. Nem vagyok filmészeti szakember. Mint abszolút laikus ennyit jegyzek meg róla.
Kettő. Hogy bírják ezt a sok szar italt + popkornt (szigorúan 20%-os ÁFA kulccsal) megenni permanensen minden vasár és ünnepnapon? Én az életemből évi 3 órára vagyok jó Amerikai, de utána 8 óráig biztos szívok a mellékhatások miatt. (Éljen az urbánus mozikultúra!)
Egészen más egy Star Trek filmet régi nagy rajongóként nézni, mint egy akció-scifi igényű emberként. És mivel én az előző kategóriába tartozom a filmről nincs feltétlen pozitív véleményem.
Tetszett. Az elkövetkező pár évre kielégítette a bugyuta- dirr durr wow aaa zümm zityipoty zityisümm- akciófilm szüksékletemet. Mert jegyezzük meg ez egy patronos, ostoba Amerikai típusú akció film. Jónak épp jó.
Másfelől viszont a Trekkel énem ordít a fájdalomtól. Hatalmas hiányérzetet kelt, hogy nem tudom belerakni az eredeti sztoriba. Mint azt pontosan ezen a linken is olvashatjátok rengeteg helyen csúnyán, szemtelenül, ostobán eltér attól, amit a sci-fi történelem úgy nevez: Star Trek univerzum. A (felháborító) sztori röviden. Jön egy romulán cec, megváltoztatja az idővonalat azzal hogy szeretett Kirk-ünk apját kinyiffantja, amire nyomós oka van, majd elpusztítja az egyik (az eredeti igazi… a Star Trek) fontos bolygóját a Vulkant. És ostobán létrejön egy új időszál (van ám velő, meg híha) Tudom, meg van magyarázva kurva jól; alá van támasztva ez a filmen több helyen. Ami azért nem egy korrekt megoldás, ebben a formában kicsit még ügyetlennek is tartom, hogy ezt két szereplővel mondatják el, akiknek a szava hihetősége a témában megkérdőjelezhető. (itt még kis pöcs kadétok, mit okosoznak?) Nem ám egy erős, transzcendentális hatalommal bíró bölcs lény közli, csak egy csillagflotta kadét, vagy parancsnok akinek a primer tulajdonága a tévedéshez való szabadság. Vagyis nem lehet releváns eszköz, valakivel két mondatban elkommunikáltatni a filmem létjogosultságának alapját. Ilyesformán nem tudom elhinni, hogy létrejött az új időszál és abban folynak az események. Csúnyán elmenekül az íróbrigád a dramaturgiai hitelesség elől, és újjal mutogat, és röhög az ST rajongókon. Feltétlen ki kell emelni. Mert a filmen az látszik, hogy a Paramunt le akart húzni még egy bőrkét a Trektől. De mindezt úgy tenni, hogy felborítjuk az asztalt, és rajongók millióinak a szemébe köpni, hogy barom, te… az amit te rajongasz meg sem történt (történik). Tudjátok, hogy az ST egy kicseszett szép utópia, egy logikusan, szépen felépített rendszer… ezt megerőszakolni… hát csúnya dolog.
Na de ne csak szapuljak. Van benne azért sok jó dolog is. Például, hogy a film kidolgozottsága gyönyörű. Hogy közeli, emberi, elképzelhető, sőt illuzionista. Beveszem hogy van ilyen hajó. Hogy ott vannak, soha ennyire élthű nem volt. (Még a Warning jelzések is olvashatók). A Szereplők alakjai egyeznek, jók a színészek (nagyon, tényleg). Summa summárum: Érdemes nézni. Többször, s aztán legyinteni hogy phíj… ez nem Trek, csak egy ilyen „holofedélzet” lófasz.
Én magamat nagy Macskafogó rajongónak tartom, betéve tudom a szövegkönyvet, ezen nõttem fel. Akárhányszor meg tudom nézni, soha nem unom meg. Ezzel még rajtam kívül sokan így vannak. Nem tudom, közülük hányan nézték meg a 2. részét a mûnek, de akik nem tették meg, azoknak azt javaslom ne is tegyék, hacsak nem a legenda elõtt szeretnék leróni tiszteletüket. Nyilatkozom ezt azért, mert megnéztem, és nem vagyok túl pozitív véleménnyel róla. Minden szempontból gyengébb, mint a legendás elsõ rész. Amit talán a legjobban a kitalált karakterek tettek azzá, ami. Hát ebben a részben ezek nincsenek meg. Ahogy nincs meg benne a kitalált story (nagyon pocsék a történet, de nagyon.) , a frappáns szövegkönyv, és abszolút nincs benne (csak egy lehheletnyi – 2 szám- ) zene. Üresen konganak a jelenetek, ezzel unalmassá válik, már a legelején. Olyan hangzása van, mint egy rosszul szinkronizált brazil szappanoperának. Nincs együtt a cselekmény, és a szöveg aktívsága. Passzív mind a kettõ. Amit én még tragédiaként éltem meg, a digitális, 3D-s rajzfilmtechnika volt. Egyenlõvé tette a rajzfilmet az amerikai animációs rajzfilmek szintjével. Pedig éppen annak lett volna „macskafogó feelingje”, ha úgy rajzolják, meg ahogy volt. De nem csak olyan félig meddig. Különben a karakterek tényleg öregebbek. Ami nagyon szép, és kidolgozott, kitalált munka. Ugyan akkor nem mondom, hogy teljesen jelentéktelen lenne a film. Még humorosnak is mondható. Volt benne nem egy abszolút Magyar poén, és annál több frappáns, szórakoztató geg. De ez mind nem volt >>Macskafogós<< hanem olyan átlagos. Különben nagy élvezetet okozott látni a megöregedett karaktereket. De mindezeknek a bemutatására nem kellett volna 600 milliós filmet csinálni. Elég lett volna, ha kihozzák képregényben, ahogy a film oldalán is láthatjuk. Így is megszemlélhettük volna kedvenc karaktereink 20 évvel késõbbi életét. És nem csalódunk, volna. Így sajnos csalódni kellett. Mert ami kijött, az nem igazi macskafogó. (Kivéve 2 jelentet: Boljakov jeletetét, és a Patkányok jeleneteit, mert ezek tényleg jók) Ezért mondom, hogy kár megnézni, nem annyira jó. Ha az I. a tíz pont, akkor ez a kettõt se verdesi. Sajnos.
Aranyos kis film. Tetszett. A végét cseszerintették el egy kicsit, de végül is a mondanivaló át jött, a gegek ültek, a szereplők (különösen isten) jól kivoltak találva. Különösen az a rész tetszett, amikor isten megmutatta Evannak, hogy hol lakik, eredetiben. Elgondolkodtató, sok mindenben. 96 percet megér. Én mozi ünnepen néztem meg, tegnap még tartott. Ti voltatok ennek kapcsán moziba?
Volt „szerencsém” a Shrek 3. (és remélem befejezõ) epizódjához. Nem lett egy nagy siker. Sõt, hogy úgy mondjam az elsõ kettõhöz képest nagy túrós volt. Elrontották. Túl szépek a grafikák. Annyira hogy az emberben nem kelti azt az igazi Shrek feelinget. A másik ami zavart a filmben az az, hogy semminek nincs eleje, vége. Minden csak úgy megtörténik. Hirtelen felfutás/ lefutás nélkül. A Story erõltetett a csattanó/ mondani való egyenesen elcsépelt. Nem használták a készítõk a Shrek- hagyományokat: Elején poén, jó zene, vicces, nagy tablók. Nulla. Egyszerûen nulla, és felejthetõ. Ha lesz negyedik rész, remélem jobb lesz. Ha nem akkor. elcseszik az egészet.
Ez egy ritka unalmas film. És az egész egy kétórás mozi elõzetes. Mármint a stílusa. Nem jól jönnek le a hõs jelenetek, kicsit izzadság szaga van az egésznek. Ami jó a filmben az a maximális igénnyel készült design. Azaz gyönyörûek a színei, és jól van fényképezve. Talán ennyi. Különben a film a butáknak készült: két órán keresztül tudsz úgy nézni, hogy nem gondolsz/érzel semmit, és mégis nézed, mert kíváncsi vagy… senkinek nem ajánlom a megtekintését, kár rá az idõ.
Ez a film egy karikatúra. Amerikáról. Szerintem egy hatalmas ötletet tudtak hihetetlen profizmussal (ami jelenleg az idiotizmust jelenti) megvalósítani. Én becsülöm ezt a Sacha Baron Cohen, baromira kitalálja, eljátssza ezt a karaktert. Aki el tud ilyen hitelesen, és pofátlan módon játszani egy ilyen képtelen karaktert az profi és/vagy idióta. Szerintem ez az ürge mind a kettõ. Olyan szinten képtelen a film hogy tényleg hitelesnek tûnik. Ez egy hatalmas tükre az Acsi társadalomnak. A prûdizmusnak, a sznobizmusnak, a mûségnek, a mindennek. Nekem tetszett a film, ajánlom, nézzétek meg, meg fogtok szakadni.
""Amikor mindez megtörtént, harmincas éveimnek közepén jártam. Történelmet tanítottam egy vidéki gimnáziumban, feleségemmel és a két gyerekkel boldogan éltünk két és félszobás lakótelepi lakásunkban. Ekkor még erõsnek éreztem magam, rajtam nem találnak fogást. Közeledett a tanév vége. A panel, hogyha átmelegszik, hosszú ideig megtartja a meleget. Késõbb levelet kaptam az APEH-tõl. Mindig is tudtam, hogy egy napon, a kisebb-nagyobb stiklikért meg kell fizetnem. De soha nem gondoltam volna, hogy mindennek ez az ára. Gyanússá vált a viselkedésem a családom, a kollégák és a hatóság számára. Elkapott az örvény: minél inkább kapálóztam, annál mélyebbre húzott le."
Lassú, lélektani krimiszerû összeomlást kísérhetünk végig, melybõl látszólag nincsen menekvés. A krimi megjelölést úgy kell érteni, hogy noha nincs gyilkosság és klasszikus értelemben vett bûntény, az elsõ perctõl kezdve folyamatosan és fokozatosan nõ a feszültség, annak tükrében, hogy milyen lélektani folyamatok mennek végbe a fõhõs lelkivilágában.
A 30-as értelmiségi pokoljárása azonban nem torkollik, tragédiába. A fordulatos, történetnek, mely tele van ugyan szorongással, fóbiával, mégis építõ eleme az életet igenlõ humor, legyen az akár fekete is. "
KÖTELEZÕ!
Nagyon elvont film, töbször meg kell nézni, de érhetõ, jó, és szép. Lovasi mint "színész" is megálja benne a helyét! Nagyon jó a szereposztás! Egyszerüen meg kell nézni.
A 12. század a keresztes hadjáratok fénykorát jelöli. Az egyházi köntösbe bújtatott kizsákmányoló és hódító csaták céljukat érték, Jeruzsálem 1099 óta az európai lovagok irányítása alatt áll. Balian (Orlando Bloom), a fiatal kovács tisztességesen húzza az igát a forró lángok mellett, ám nem bírja tovább tétlenül nézni a keresztesek önkényuralmát. Egyszerû származása ellenére, múltját maga mögött hagyva áll élére annak a felkelésnek, melynek egyetlen célja az idegen betolakodók kiûzése a szent városból. Az események középpontjába került Balian a felszabadítás mellett hódítani is készül: a város gyönyörû hercegnõjéhez fûzik romantikus szálak. Népét jobb sors felé igyekszik terelni a lobogó lelkû ifjú, miközben egy pillanatra nem adja fel saját boldogsága beteljesítését sem.
Hõsös, lovagos. Én ezt a mûfajt sem kedvelem igazán, de ez a film nagyon tetszett! A történet nem teljesen történelemhû, de ez kit is érdekel egy ilyen szép filmnél? John Mathieson fényképezte a filmet, minden kockája érték! Nem tudom nyert-e oscart a film, én a fényképezésér adtam volna. Valami csoda ez a film. Nézhetõ, élvezhetõ film.
/
